Az élet két oldala

Swami Satyananda Saraswati

Sanpaul, India, 1976 március

Időtlen idők óta ellentétes egymással az élet érzékelhető részének jelentőséget tulajdonító materiális felfogás, és az érzékelésen túlmutató spirituális felfogás. Mindkettőnek megvan a saját filozófiája és jelentősége. A materiális felfogás a kényelmet, az élet gyönyöreit és élvezeteit kínálja, míg a spirituális felfogás az örökkévaló békességet és a megvilágosodást ígéri. Manapság mindkét út ismert előttünk, de nehezen választunk közülük.

“Az élet két oldala” bővebben

A szimbólumok jelentősége

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

A szimbólumok rendkívül fontosak az ember fejlődésében. Az emberek egykor szimbólumokban gondolkodtak, mivel nem volt szókincsük elvont fogalmak és tulajdonságok kifejezésére. Az abc felfedezése előtt csak képírás- és olvasás létezett. Az ősi egyiptomi Halottak Könyve teljes egészében képi szimbólumokban íródott. A modern pszichológia feltárta a szimbólumok jelentőségét a tudatalattival kapcsolatosan.

“A szimbólumok jelentősége” bővebben

A tantrikus hagyomány és a modern tudomány

Swami Satyananda Saraswati

Satyananda ásram, Mangrove hegység, Ausztrália, 1983.

A múlt század tudósai és vezetői azt hirdették, hogy a durva szubsztancia világában élünk. Számukra az egész világásványi anyagokból és durva elemekből, az ember pedig húsból, vérből és csontokból állt. Az evolúció elméletében, a darwini iskola szerint az ember a csúcsra került. Ez a szemlélethatott át mindent: a társadalmat, a törvényeket, a filozófiát, a vallást, az államhatalmat és az oktatást is. Nem tudtak túllépni a durva anyagi világon. Azt sem tudták elfogadni, hogy létezett bármi is azon túl.

“A tantrikus hagyomány és a modern tudomány” bővebben

Az ásram élet célja

Sw. Satyananda Saraswati:

Rocklyn Ásram, Ausztrália, 1984.

A jóga az egész világon elterjedt. Gyakorlatilag mindenhol vannak ásramok, minden kontinensen és minden országban. Így az ásramok, és persze a jóga iskolák behálózták az egész földet. De az ásramok különböznek a jóga iskoláktól. Azért használom az ásram szót, mivel ez az önkifejezésnek egy olyan, nagyon fontos formáját követeli meg fizikális, mentális, intellektuális és érzelmi szinten, amelyet nehéz bárhol máshol megtalálni.

“Az ásram élet célja” bővebben

Pancsagní és bhakti

Swami Satyananda Saraswati

Rikhia, 1994. november

Azt a szankalpát tettem, hogy öt éven keresztül fogom végezni a Pancsagnít. A szankalpát egy évig, öt évig, hét évig, tizenkét évig vagy egy életen keresztül kell követni. A Pancsagní nehéz, egyáltalán nem könnyű. Csak Isten kegyelmének köszönhető, hogy egyetlen napra sem betegedtem meg, mert az öt tűz, legyen az belső vagy külső, folyton égeti az embert. Az öt belső tűz: káma, a szenvedély, kródha, a düh, lóbha, a kapzsiság, mada, az arrogancia, és mohá, a ragaszkodás. Ezek belső énünket égetik és megbetegítenek mentálisan, illetve spirituálisan. Teljesen kimerítik a belső mentális és pszichés energiákat.

“Pancsagní és bhakti” bővebben

Inspiráció minden korosztálynak

Swami Niranjanananda Saraswati

Minden tanítványnak egyedi érzései vannak, amelyek egyéni módon irányulnak saját guruja felé. Bennem is van egy érzelem a gurum irányába. Kisgyermek koromtól fogva az ölében nőttem fel, de soha nem kívántam őt azonosítani egy apa, egy anya, egy rokon vagy akár egy guru alakjával. Csak úgy láttam és tapasztaltam meg őt, mint egy inspiráló személyt, aki arra bátorított bennünket, hogy fejlődjünk az életünkben, minden nehézség és probléma ellenére. A jövőben is így szeretném őt látni és megtapasztalni. Benne látjuk a Parasuramu tüzes ragyogásának, Ráma egységes személyiségének, Yoga Vasishtha nyugodt bölcsességének és a Bhagavad Gita erőteljes karma jógájának elegyét.

“Inspiráció minden korosztálynak” bővebben

A szeretet útja

Swami Sivananda Saraswati

A Szeretet útja pont olyan nehéz, mint a Védántiné vagy a rádzsa jógié. Egyik út sem igazán könnyű. A spiritulitásban nincs királyi út. Az csak a törekvők bátorítására szolgál, mikor a látnokok az mondják, hogy az odaadás vagy más néven a szeretet útja a legkönnyebb. Minden út és minden jóga megköveteli az egoizmus teljes megsemmisítését. A karma jógi önzetlen szolgálattal öli meg saját önzését. A bhakta az ön-átadással vagy az átma szamarpána által (szarana-gati) öli meg egoizmusát. A Védántin önmegtagadással pusztítja el önzését.

“A szeretet útja” bővebben

A tökéletes jóllét életfilozófiája

Swami Niranjanananda Saraswati

Balatonföldvár, Magyarország, 2008. május 22.

Bármi legyen is a jóllétről alkotott elképzelésünk vagy fogalmunk, érintse akár a testi, társadalmi, személyes vagy globális szintet, az élet három komponensét kell figyelembe vennünk. Ugyanazon elme minősége, amely összeköt bennünket a világgal, amellyel élvezzük a világot, és amellyel kreatívan részt veszünk abban, az ellenkező irányba is elvihet bennünket. Csalódottak, lehangoltak, kedvetlenek, önérdekűek és önzőek is lehetünk. Ezért a mentális komponens nagyon fontos a jóllét átélésében.

“A tökéletes jóllét életfilozófiája” bővebben

Félelem és ragaszkodás

Swami Sivanada Saraswati

A félelem (bhaya) és a ragaszkodás (raga) az elmében lévő vrittik módosulásai. Átmeneti örvények vagy hullá­mok. Az elme lényege nem más, mint ragaszkodás és félelem. Ezek ketten ikertestvérek. Ennélfogva szoros kapcsolatban is állnak egymással. Ha elpusztítod a félelmet és a ragaszkodást, az elme számára nincs többé sem élet, sem létezés.

“Félelem és ragaszkodás” bővebben