Az Inspiráló

Swami Niranjanananda Saraswati

Amikor először jöttem az ásramba, és akkoriban tanulmányoztam a Bhagavad Gítát, gyakran találkoztam azzal a résszel amelyikben Ardzsúna kérdi Krisnát: „ Mondd meg nekem hogyan él, gondolkodik, cselekszik, beszél, ül, sétál, eszik egy felébredett bölcs ember?” Olvasván e strófát elmémben egy jógi képe jelent meg, egy sziddháé, aki felébresztette a kundalínit, aki néha úgy néz ki, mint Krisztus, néha, mint Buddha, néha, mint egy szádhu a Himalája távoli barlangjaiban. E képekkel együtt feljött egy másik kérdés: kik ezek az emberek? Ilyen kérdések foglalkoztatták az elmémet folyamatosan, sok évig. De most, ha Paramahamszadzsíre (Swami Satyananda) tekintek, látom, hogy a Bhagavad Gíta állítása őbenne valósul meg. Hogyan él a szilárd bölcsesség embere? Hogy van az, hogy egy sziddha úgy él, mint egy hétköznapi ember?

Paramahamszadzsí természetesen a gurum, de több annál, ő az inspiráló az életemben, ő az, aki új gondolatokat inspirál, új cselekedeteket, új bátorságot és erőt, hitet, odaadást és együttérzést. Inspirálóként az életemben beteljesülést találok, követve és megélve az ő tanításait.

Minden alkalommal, amikor látom őt, egy új megvilágítás, egy új dimenzió nyílik meg szemeim előtt. Soha sem volt ember ilyen egyszerű és spontán, valaki, aki oly gyakorlatias és ugyanakkor együttérző is, aki a legmagasabb bölcsességet könnyed nevetéssel tudja kombinálni. Mindezek a képességek napról napra egyre inkább érvényesülnek benne. Most határozottan azt mondhatom, hogy bár mi nem láttuk Krisztust vagy Buddhát, vagy más nagy embereket, akik jártak ezen a bolygón, látva Paramahamszadzsít az ember elhiheti, hogy egykoron ilyen emberek jártak e földön, és hogy lehetséges, hogy ilyen emberek éljenek köztünk és az inspiráció és a tanulás példáivá váljanak.

Ganga Darshan, 2001. december 23.

Yoga magazin, 2002. július