Swami Niranjanananda Saraswati
1956-ban Swami Sivananda hívatta Swami Satyanandát, és ezt mondta neki: „Rishikesh túl kicsi számodra. Ki kell menned a világba, és a jóga üzenetét ajtótól ajtóig, parttól partig kell terjesztened.” Swami Satyananda ezt válaszolta: „Ezt az utasítást adod nekem, de nekem nincs tapasztalatom a jógában.” Swami Sivananda válasza ez volt: „Megtanítalak”, és tizenöt perc alatt saktipáttal beavatta őt a jóga hagyományába és kultúrájába. Csak az a vezeték fogja a legmagasabb elektromos feszültséget vezetni, anélkül, hogy kiégne vagy megolvadna, amelynek megvan erre a kapacitása.
Egy modern risi
Felvértezve Swami Sivananda áldásával és saktipátjával, Swami Satyananda elkezdte a jóga fejlesztését. A jóga témájához való hozzájárulása többszörös. Rendszerezte a pránájámákat, mint energetizáló, lecsendesítő és kiegyensúlyozó gyakorlatokat. Korábban a pránájáma tabu volt. Az emberek csak a nádi shódanát ismerték, amelyet a tradicionális nyelven anulóma vilómának, avagy belégzésnek és kilégzésnek neveztek. Swami Satyananda létrehozta az ászana gyakorlatok rendszerét, ahol a pavanmuktászanákkal kezdenek, és nem a fejenállással, felkészítik a testet, ami lehetővé teszi, hogy az életenergiák áramoljanak. Osztályozta a prátjáhára technikákat, és kifejlesztette a jóga nidra, az antar mouna és az adzsapa dzsapa technikáját. Swami Satyananda fogalmazta újra azt a jógát, amit mi ma ismerünk, és a történelem modern risiként fog emlékezni rá, aki nagyobb lesz, mint Patanjali. Patanjali csak egy tézist írt a rádzsa jógáról, Swatmaráma csak egy könyvet írt a hatha jógáról. Swami Satyananda sikeresen mutatta be a teljes rendszert, és a jóga tradíciót gyakorlatias, érthető, modern és tudományos módon tálalta.
A Bihar School of Yogá-nál és a Bihar Yoga Bharatinál azt a jógát tapasztaljuk, amit Swami Satyananda fejlesztett ki. Én vittem tovább ezt a munkát sok ember segítsége és támogatása mellett. A Ganga Darshan azt az elköteleződést és odaadást jelképezi, amit Swami Satyananda érzett guruja, Swami Sivananda utasításával kapcsolatban. Nem akart ásramot, intézményt alapítani, vagy tanítóvá, guruvá válni. Nem akart az emberek különcségeivel, szeszélyeivel, problémáival és nehézségeivel foglalkozni. Amikor Swami Sivananda azt mondta neki, hogy a jóga fejlesztésén dolgozzon, akkor félretette személyes törekvéseit és vágyait, és ezt mondta: „Ez az utasítás, a küldetés a gurumtól, és én teljesíteni fogom.” A Ganga Darshan az egyirányú, egyhegyű odaadást jelképezi Swami Sivananda utasítása irányában, ahol Swami Satyananda személyes törekvései egyáltalán nem játszottak szerepet. Csak azért dolgozott, hogy teljesítse ezt a parancsot, így teremtette meg a globális jóga mozgalmat.
Swami Satyananda törekvése azt volt, hogy olyan legyen, úgy éljen, mint egy szannyászin, elérje azt, amit minden szannyászin megpróbál elérni, a magasabb spirituális tudatosságot.
Egy szannyászin modell
Swami Satyananda számára a szannyásza nem egy lépcsőfok volt, hogy szent prófétává váljon, akinek a szeme a bevételen van. Számára a szannyásza egy szádhana volt arra, hogy kapcsolódást teremtsen a magasabb tudatossággal. Mi a saját életünkben csak flörtölünk és játszunk saját törekvéseinkkel. Swami Satyananda az életében nem flörtölt és nem játszott, hű maradt törekvéseihez.
Amikor felismerte, hogy teljesítette guruja parancsát, szabaddá vált, és úgy élhetett, ahogy egy szannyászin. Elhagyta Ganga Darshant, és elvonultan élt, elszigetelve Rikhiában, és ott egy másik utasítás vezette el őt Rikhiapeeth megteremtéséhez.
Ganga Darshan az ő meg nem ingó, meg nem hátráló elköteleződését és odaadását jelképezi Swami Sivananda utasításának az irányába. Én úgy kapcsolódom a jógához, ahogyan azt itt tanították, és Swami Satyananda szellemében, energiájával, nem hátráló odaadásával és elköteleződésével, egy olyan emberével, aki félretette saját személyes törekvéseit és vágyait. Csak a guru utasítására fókuszálni valami olyan dolog, amit senki sem tud megtenni. Még a szannyászinoknak is megvannak a maguk választásaik, és vágyaik kifejezése. Nem adják át magukat, hanem ragaszkodnak saját elképzeléseikhez és ideáikhoz.
Az én szannyászin modellem Swami Satyananda, aki félretette saját ambícióit és vágyait, hogy kövesse azt az irányt és utat, amelyet a guruja adott számára. Mindenkit inspirált, de alig páran kapcsolódnak ezzel az inspirációval. Én kapcsolódni fogok azzal a paranccsal, amit nekem adott és élni is fogom.
A kapcsolatom vele 1958-ban kezdődött, még születésem előtt. Már születésem előtt világos volt, hogy én leszek az utóda. Abban az időben vándor volt, szervezet vagy tanítványok nélkül. Az én örökségem a szannyásza. Bár sok lehetőségem és szerepem volt az életben, belül tudtam, hogy egy nap egyedül kell majd tovább mennem, bárki segítsége nélkül.
Senki sem alkalmas vagy képes a spirituális élet megtapasztalására, hacsak nincs benne fegyelem, megértés és tudatosság, ezen kívül szannyam, az érzékek, az elme, a beszéd és a viselkedés visszafogásának képessége. A szannyam nélkül a mélyebb spirituális dimenziók tudatossága vagy megértése nem lehetséges. Nem a tudás, bölcsesség vagy éles intellektus a szannyászin erőssége, hanem az önuralom és a fegyelem, amit ápol.
Az embereket beavatták a szannyásza rendbe, de nem a szannyásza tradícióba. Sannyasa Peeth Swami Satyananda küldetésének és víziójának a folytatását jelképezi, ahol egy ember megtanulhatja, hogyan váljon önmaga mesterévé, és ne pedig csélcsap életet éljen szannyászin öltözetben.
A következő lépés
A következő munka Mungerben lesz. Ganga Darshan a szemet, a jóga szimbólumát, az agjá csakrát jelképezi. Csandit, Munger istennőjét saját szeme jelképezi. Az agjá csakra a harmadik szem. A jóga végül majd segíti a belső és külső tapasztalások, érzékelések és dimenziók harmonikus és kiegyensúlyozott látásmódját. Deoghar istennője vagy saktija a szívet jelképezi, a Sivananda Math szimbóluma pedig az anaháta csakra, a szív csakra. Ganga Darshanban az elme nyílik ki, Rikhiában a szív. A harmadik hely, Sannyasa Peeth a képzett kezeket jelképezi, olyan emberekét, akik képesek bármilyen felelősséget és kockázatot bölcsességgel, spirituális megértéssel vállalni, és olyan erővel, amely valami jobbat képes létrehozni a már meglévőnél. Tehát Sannyasa Peeth az építő, teremtő kezeket jelképezi. A fej, a szív és a kéz a Satyananda Yoga vagy Satyananda tradíció három aspektusa.
Forrás: Yoga Magazin, 2011. március