Paradigmaváltás

Dr. Rishi Vivekananda

A múlt évben előadó körúton voltam Marokkóban, amely egy muszlim ország, és mivel semmit sem tudtam az iszlámról, elhatároztam, hogy utána nézek egy kicsit. Egy iszlámról szóló cikkben az író rámutatott arra, hogy a muszlim vallás gyakorlása az illető egész személyiségét megkívánja. Ahelyett, hogy orvosként, ügyvédként, anyaként, stb. azonosítaná magát, az illető először és elsőként is muszlim. Életének minden területe vallásával van kapcsolatban, amelyben Isten ott van, ahogyan természetesen mindenki Isten teremtésének megnyilvánulása. Ez a bhakti jóga és a Bhagavad Gíta tanítására emlékeztetett, amely azt mondja, próbáljuk meglátni Istent mindenben és mindenkiben. Az író úgy magyarázta, hogy a muszlim vallás gyakorlása, az iszlám egy „teljes Élet Minta”. A szó, hogy életminta igazán elgondolkodtatott és tanulmányoztam egy kicsit. Egy rövid definíció szerint a paradigma (minta): „egy teljes fogalmi rendszer/ felfogásmód, amelyben az illető elmélyül”.

Elkezdtem gondolkodni, hogy: „Én miben merülök el?”. A válasz: „A jógában.” A jóga egy fogalmi rendszer, és én elmélyültem benne. A jóga is egy életminta. Áthathatja életünk minden részét, kapcsolatainkat, munkánkat – ez utóbbi szíve a karma jóga. Minden időben itt van – gondolkodási minták, a test és tudat teljessége, kapcsolatok, szeretet – életünk minden területéhez hozzá tartozhat a jóga. Sokunk számára a jóga életünk mintájává vált. Természetesen más életmintákat is megtarthatunk, és közben jó eredménnyel használhatjuk a jóga részeit, és ez a jóga jó tulajdonsága. A részei képesek segíteni az őszinte muszlimoknak, keresztényeknek, zsidóknak, stb. vagy akár az ateistáknak úgy, hogy közben hűek maradnak saját hitrendszerükhöz. Ezen kívül egy teljes életmintát ajánl azoknak, akik kiábrándultak abból, amiben felnőttek.

Mi az életminta?

Mindannyiunknak van életmintája, de sokunk elmélyül más rész életmintákban, amelyeket hívhatunk „kiegészítő életmintáknak”. Vizsgáljuk meg mindkettőt.

Életminta

Az életminta egy személy elképzelése arról, mi az élet, önmaga, más emberek, a világ, stb., vagyis minden. Ha csak ezt a négyet vesszük, mint az emberek különböző látásmódját, észrevehetjük, hogy más életminták szerint gondolkodó emberek nagyon is különbözőképpen látnak, így az életben a reakcióik is különbözőek lesznek. A életminta teljesen körbevesz, életünk minden részletében ott van, benne van.

Alapja az egyén személyes hitrendszere, amelyről később fogunk beszélni. Belsőleg összefüggő és úgy látszik, hogy minden kérdésre választ ad. Sok ember egy életmintával él egész életében, ez megadja életének értelmét és a válaszokat az egyszerű hétköznapi kérdésekre, amelyek felmerülnek benne. Természetesen azok az emberek, akik elkezdenek nem-áltagosan, határterületeken gondolkodni, gyakran úgy találják, hogy életmintáikban, ahol a válaszoknak lenniük kellene, lyukak vannak. Ez komoly krízissé válhat az életükben, és arra motiválja őket, hogy máshol keressenek. Sok ember épp emiatt jön jógázni.

Annak az embernek, aki azonosítja magát életmintájával, számára az a VALÓSÁG. Az emberek nagy többsége, akik csakugyan elmerülnek életmintájukban, abszolúte nincsenek tudatában annak, hogy miben vannak elmerülve. Annak szintén nincs tudatában, hogy kint más embereknek teljesen más életmintájuk van, teljesen más gondolkodási mintái, más viselkedési mintái, döntéshozási-mintái, érzelmi reakciói és még sok más tulajdonsága van, amely megkülönböztet minket egymástól.

Amikor el kezdünk utazni a világban, egy más életminta rendszerben kezdünk el élni, és ez számtalan módon megváltoztat minket. Először is kényelmetlen: kulturális sokknak hívják. Sokkal kényelmesebb megmaradni a régi jó rendszerben, és ugyanazokkal az emberekkel ugyanúgy találkozni, ők folyamatosan megerősítik hitrendszerünket és meggyőződéseinket. Másodszor el kezd derengeni számunkra (ha hagyjuk), hogy más emberek ezekben a más életmintákban élnek, és ez kényelmes számukra. Először azt gondolhatjuk, hogy ostobák, mert így gondolkodnak, hisznek, viselkednek, de ha belenézünk a „valóságukba” láthatjuk, hogy az õ álláspontjuk is érvényes. Van egy régi mondás: „Az utazás szélesíti a gondolkodásmódot.” Könnyű beismerni, hogy miért. Mindannyiunknak van életmintája, de néhányunk ezen kívül talán beleássa, magát egy kiegészítő mintába.

Kiegészítő életminta

Egy példa az orvostudomány, amelyben életem legnagyobb részében elmélyültem. Amikor egy ilyennek a közepében vagy, úgy tekinted, mintha minden kérdésedre választ kaphatnál azon a területen. Amikor háziorvos voltam a ‘70-es évek elején, emlékszem, hogy ha diagnosztizáltam egy ember betegségét, megkérdeztem magamtól: „Milyen orvosságot tudok felírni erre a betegségre?”. Aztán ahogy megtapasztaltam a gondolkodás jógikus módját, hirtelen felismertem, hogy ennek a területnek a tipikus orvosi kérdését tettem fel, de rossz választ kaptam. Azt kellett volna kérdeznem: „Hogyan tudom a legjobb módon segíteni ezt az embert?” Az első kérdés a mai orvosi paradigma tipikus kérdése volt; a második kérdés annak az embernek a kérdése volt, aki elkezdte kiszélesíteni a látásmódját ennek a paradigmának a határain túl.

A nyugati tudomány általánosságban véve szintén egy kiegészítő életminta, és ezt az értekezést igazából itt kezdjük el. 1962-ben Thomas Kuhn, egy amerikai történettudós írt egy fontos könyvet, amelynek a címe: A tudomány megújulásának szerkezete. Azt állítja, hogy a tudományos gondolkodásmódot és kutatást paradigmák és fogalmi gondolkodásmód határozza meg, amely a következő részekből áll: hivatalos elméletek, klasszikus kísérletek, megbízható módszerek. Kuhn rámutatott, hogy a tudósok az uralkodó paradigmát fogadják el, ebben mindannyian részt vesznek, és megerősítik egymás látásmódját. Valójában akármelyikük is másképp kezd el gondolkodni, azt visszautasítják a többiek, és nem kap anyagi támogatást kutatásaihoz vagy egyetemi oktatói kinevezést. A vicc az, hogy a tudósok saját paradigmájukban dolgoznak, és nem is tudnak róla, hogy benne vannak, hanem csak természetesnek veszik, hogy mindannyian a helyes irányba haladnak. A másik vicc az, hogy természetesen MI sem tudjuk, hogy szintén SAJÁT életmintánkban vagyunk, mert olyan mélyen elmerültünk benne – van a halnak bármilyen elgondolása a tengerről? Ugyanígy a körülöttünk lévő emberek mind megerősítik a hitrendszerünket, amely fenntartja életmintánkat.

Kuhn azt írta, hogy a tudományos paradigmában dolgozva a tudósok megpróbálják kiterjeszteni annak hatáskörét azáltal, hogy csiszolják az elméleteket, magyarázzák a rejtélyes eredményeket, a jelenségeket, amelyekkel dolgoznak és jobb mérési módszereket találnak ki. Nem ezt tesszük mi is a saját életünkben? Nem ért egyet azzal a hittel, hogy a tudományos fejlődés a tudás fokozatos halmozása, amely racionálisan kiválasztott elméleteken és kísérleteken alapul. Úgy érvel, hogy a paradigma diktál és korlátoz: a kérdés típusai, amit a tudósok feltesznek, a kísérletek, amelyeket végeznek, a problémák, amelyeket fontosnak tekintenek. Ha elgondolkodunk erről, észrevesszük, hogy mi ugyanígy korlátozva vagyunk saját életmintánk által. Az életminta diktálja törekvéseink irányát életünkben, a kérdések típusait, amit felteszünk az élettel kapcsolatban (és ezért a válaszokat is, amelyeket kapunk) és a dolgokat, amelyeket fontosnak tekintünk. Szintén meghatározza döntéseinket, amelyeket életünk különböző helyzeteiben hozunk.

Életminta váltás

Kuhn továbbá azt állítja, hogy végül is a tudósok erőfeszítései elméleti problémákat generálhatnak, amelyeket nem lehet megoldani. Vagy a kísérleti rendellenességek, amelyek kiderülnek, mutatják meg, hogy a paradigma elégtelen vagy éppenséggel önmagát cáfolja. Ezek a nehézségek krízist okoznak, amelyet csak úgy lehet megoldani, hogy a régi paradigmát egy újra cseréljük fel. Ezt nevezte õ paradigmaváltásnak. Ennek tipikus példája a következő:

A csillagászatban azt a hitet, hogy a Föld a mindenség közepe, és hogy minden égitest körülötte forog, felváltotta Kopernikusz felfedezése majdnem 500 évvel ezelőtt, hogy épp a Föld kering a Nap körül és tagja a Naprendszernek, amely önálló része az Univerzumnak.

A múlt század elején egy másik fordulat következett be a fizikában, amikor Newton régi rendszerét forradalmasította a kvantumfizika és a relativitáselmélet.

Kuhn szerint a paradigmaváltás módosítja az alapvető tudományos elképzeléseket. Az egész elképzelésrendszert megújították, így a kutatások mögötti gondolkodásmódot is. Azt mondta, hogy az új paradigma megkövetelte az új kutatási technikákat, a tudományos bizonyítékok új mintáját, szabványát, az elméletek és kísérletek új rendszerét, amelyek nagyon különböznek a régi paradigmától. Talán nem csak a tudomány az, ahol ennek a folyamatnak végbe kell mennie. Talán mai világunkban néhány „személyes életminta” fő formája ugyan e felé a végzet felé halad. Természetesen sokunk ehhez hasonlóan éli át – tudatába kerülünk személyiségünk komoly, gyakran materialista hibáinak, életmintájának. Ez a krízis, amely így létrejön az életünkben a tipikus „lélek sötét éjszakája”, és sok ember nem éli túl. Mások tapasztalata egy spirituális mesterrel való kapcsolatba kerülés kegyelme akkor, amikor a helyzet a legsötétebb, és a guru válaszol a kérésre. Azt mondják, hogy „mikor a tanítvány kész, a guru megjelenik” – ez a „kész” gyakran a személy régi életmintájának haldoklása. Talán szintén látjuk a komoly hibás irányvonalakat, amelyek létrehoznak, néhány meghatározó világparadigmát, amelyeket a nem túl távoli jövőben szükséges lesz kicserélni újakra. Hogyan tudjuk valamennyien fejleszteni személyes életmintánkat? A személyes életminta a minket érő számtalan befolyás következtében jön létre, amelyet tudatos és tudattalan szinten egyaránt kapunk s ez az, amiért annyira erős. Az életmintánk is ezen a két rétegen épül fel, ugyanúgy miként a következők:

Tudatos hatások

Ezek azok a hatások, amelyek az egyszerű érzékelési csatornákon keresztül jutnak el hozzánk, mint látás, hallás, érintés, szaglás és ízlelés. Néha tudatában vagyunk ezeknek, de néhányan tudatküszöb alattiak, mint háttér zajok, emberek futó, jelentőségteljes pillantásai, stb. Ebbe a részbe tettem őket, megkülönböztetésül a különböző benyomásoktól, amelyeket fizikális csatornáinkon keresztül érzünk. A tudatos hatások a környezet különböző szintjeitől származnak, amiben élünk, ezek:

  1. Személyes tapasztalatok: A legkorábbi személyes tapasztalatok talán korábbi életekig mennek vissza, így hát, amikor erre a világra születtünk már réges régi tapasztalatok óriási tárházával rendelkeztünk – ezt hívjuk „karmának” a jógában – és ebbe beleértjük a méhen belül eltöltött időt is. Aztán természetesen itt van jelenlegi életünk tapasztalata, a hagyományos pszichológia és pszichiátria csak ezzel foglalkozik.
  2. Családi hatások: Ezek alapvető tapasztalatok fejlődésünk során, mert ez a fiatal és fogékony években következik be. Családtagjaink cselekedetei, hozzáállása és bánásmódja, különösen a minta, amit mutatnak, nagyon erősek abban, hogyan formáljuk saját életmintánkat. Például annak a személynek az életmintája, aki szerető, intim családban nő fel más lesz, mint annak, aki a gyerekkort egy romboló és nyomasztó emlékű családban éli át.
  3. Szociális csoportok: Ez olyan emberek befolyása, akik közel állnak hozzánk, de nem a családunkhoz tartoznak, mint például az iskolatársak és kisebb csoportok, ahová kötődünk. Ezeknek az embereknek a viselkedése, hozzáállása és mintái szintén erősen befolyásolják életmintáink kialakítását.
  4. „Törzsi” csoportok: Ezek nagyobbak, mint a család és a kisebb csoportok, és szintén nagy befolyással vannak hitrendszerünkre és felfogásunkra arról, hogy kik vagyunk. Attól függ, hogy mikor és hol nőttünk fel, ez lehet klán, mint a skótoknál, államok, népcsoportok, mint a kurdok vagy baszkok.
  5. Nemzeti csoportok: Életmintánk kialakításában annak a nemzetnek is nagy szerepe van, amelyben felnőttünk, és ez az oka annak, hogy utaznunk kell más országokba, hogy megtörjük ezt. Vannak nyilvánvaló különbségek még olyan hasonló országok között is, mint Ausztrália, Anglia és az Egyesült Államok, és más országok esetében is nagy különbségek vannak a nemzeti paradigmák között. A legtöbb ország vezetői teljesen biztosak benne, hogy a hazaszeretet érzelmeit is hozzáadhatják saját aktuális paradigmájukhoz, és akár a háborúig is elmehetnek, ha szükséges.
  6. Kulturális csoportok: Ezek nagyobb csoportok lehetnek, mint a 21. századi Nyugat vagy az iszlám csoportok, amelyek felfogása és hitrendszere szétterjedt a világban. Lehetnek kisebbek is, amelyek szintén nemzetköziek úgy, mint az orvosi hivatás, katonák, cserkészek és természetesen a jógások. Mindezek hozzáteszik a magukét azoknak az embernek az életmintájához, akik kapcsolatba kerülnek velük, csatlakoznak hozzájuk.
  7. Kultúrák közötti kapcsolat: Ez főleg az ipari társadalmakra és a vadászó-gyűjtögető társadalmakra osztható. Szükségtelen mondani, hogy milyen óriási különbség van azoknak az életmintája között, akik ezekben a csoportokban nőnek fel. Nagyon is nehéz a két csoportnak egyáltalán megértenie egymást, és ez a nagyobb része a kapcsolati problémának, amely az ausztrál bennszülöttek, az abók vagy az amerikai indiánok és az ipari társadalom között van, amely betelepedett ezekre a területekre az utóbbi időkben.
  8. Emberiség: Nyilvánvaló, hogy az emberek általában önmagukat, a világukat, az élet értelmének mélyebb rétegeit másképp látják az állatokénál, de még így is van néhány állat, amelyekkel erős, szoros kapcsolatot tudunk kiépíteni, míg másokkal nincs meg ugyanez a kommunikáció.

Tudattalan hatások

Ezek pszichikus úton jutnak el hozzánk. Bárki számára nyilvánvaló, aki nyitott a tapasztalásra, és tudományosan is bizonyított, hogy képesek vagyunk más emberek gondolatait „fogni” – ezt hívják „mentális telepátiának”. Ugyanígy tudatában vagyunk létezésünk néhány szintjén az egész társadalmi gondolkodásminta nagy részének, és ez befolyásolja életmintánk fejlődését.

A pszichikus kommunikáció az emberek között a családi „tudattalanban” a legerősebb. Valójában sok ember az egész életét azzal tölti, hogy más családtagok rejtett ösztönzéseinek próbál eleget tenni, és ez az egész információcsere pusztán a pszichikus szinten történik meg. Aztán vannak kevert gondolatok, amelyek kialakítják a „társadalmi és törzsi tudattalant”, a „nemzeti tudattalant”, a „kulturális tudattalant”, a „kultúra-közi tudattalant” és az „emberiség tudattalanját”, amely néhányak szerint Jung “kollektív tudattalanja”. Természetesen, azért mert a pszichikus hatásokat nem korlátozza a távolság, azokat az embereket is képes befolyásolni, akik már elhagyták szülőhelyüket. Különösen azoknak az embereknek az esetében, akik jóban vannak ezekkel a gondolatmintákkal, és nehéznek találják, bár nem lehetetlennek, hogy megváltoztassák őket még akkor is, ha elhagyták a családot, közösséget, országot, stb. A jóga egy út, ahogyan ezt a legjobban megtehetjük, különösen egy ásram lelki védelmében. Emlékezzünk, hogy minden múltbéli emlékünk minden szinten, mélyen megmarad minden időben, mindannyiunk tudattalanjában. Elmerülünk ezekben a hatásokban tudatosan vagy tudattalanul, és a magunkévá tesszük őket. Életünknek abban a pillanatában teljesen nem vagyunk tudatában, és még csak nem is tudjuk, hogy BENNE VAGYUNK. Ez nagyon nehézzé teszi, hogy megváltoztassuk, mert ez a személyazonosságunk. Csak azokat a dolgokat tudjuk megváltoztatni, amelyeket tárgyilagosan látunk. Az emberek többsége számára ez az anyag mind szubjektív, így hacsak nem kezdjük el fejleszteni a szemtanú vagy megfigyelő állapotot magunkban, ugyanabban az életmintában fogunk maradni mindaddig, amíg meg nem halunk, és soha sem fogjuk megtudni, hogy bele vagyunk ragadva.

Hol kezdhetjük el?

Mindannyiunk életmintájának a közepében, a személyes hitrendszerünkkel. Ez alapvető hitek csoportja, amelyet mindannyian fenntartunk, és amelyek tökéletesen irányítják életünket. Nagyon tisztába kell jönnünk ezekkel, és látni, hogy a jóga mit tud tenni azért, hogy segítsen egy kielégítőbb hitet kifejleszteni. Melyek ezek az alapvető hitek, és hogyan tudnak ilyen erősen befolyásolni minket?

Az élet legfőbb hiedelmei

Ahogy a cikk előző részében említettük az életmintánk hiedelem rendszerünkön alapszik és létezik néhány alapvető hiedelmünk. Dr. Carl Simonton, aki úgy is segítette a rákos betegeket, hogy jógázni tanította őket erről beszélt egy előadásában pár évvel ezelőtt. Azt mondta, hogy egészségünket befolyásolja életünk bizonyos területeiről szóló hiedelem rendszerünk. Ezt az élet központi hiedelmeinek nevezte.

A legfőbb hét hiedelmünk a következőkkel kapcsolatos:

– az emberiség természete,

– az univerzum természete,

– az élet természete,

– betegség és fájdalom,

– egészség, boldogság, öröm, szeretet,

– az élet oka,

– halál.

Mibõl épül fel egy életminta?

TUDAT = Hiedelmek, különösen a Központi Hiedelmek (Simonton). Vélemények. Hozzáállás. Feltételezések. Elvárások.

Így a tudat befolyásolja:

– a felszínen: érzékelést, érzelmeket, viselkedést

– pszichikus szinten: ESP (érzékfeletti érzékelést), kivetített érzelmeket, pszichokinézist (különleges képességek).

Központi Hiedelmek

Természetesen a központi hiedelmek erőteljes alapja az életmintánknak. Az, amiben hiszünk, befolyásolni fogja egész életünket, jobbá vagy rosszabbá teszi azt.

  1. Az emberiség természete

Ha azt hisszük, hogy az emberi lények önzőek, és csak az érdekli őket, hogy nyereségvágyból kihasználjanak másokat – ez a cinikus megközelítés – akkor nagyon másak lesznek kapcsolataink ahhoz az emberhez képest, aki a jót látja másokban és támogatni próbálja őket. Az előző személy kapcsolatai negatív minőségűek lesznek, nem csak önmaga miatt, hanem azok miatt is, akikkel így kapcsolatba kerül – az élete szenvedés lesz. Az ellenkezője történik azzal a személlyel, aki az embereket értékesnek és alapvetően jónak látja, és akinek az élete meleg emberi kapcsolatok öröme. Továbbá Simonton arra is rámutatott, hogy: „Például abban hinni, hogy az emberek alapvetően ördögi természettel rendelkeznek teljesen egészségtelen. Sokkal egészségesebb abban hinni, hogy alapvetően jó természetűek vagyunk. Ha abban hiszek, hogy természetünknél fogva ördögök vagyunk, a tudattalan egy mély rétegében azt hiszem, hogy természetemnél fogva ördög vagyok. Ha magamba nézek, s azt hiszem, hogy ez igaz, akkor nem akarom majd megengedni magamnak, hogy ez feltáruljon, megnyíljon és fejlődjek. Nem fogom megengedni magamnak, hogy a természetes énem a felszínre kerüljön. Arra fogom fordítani az energiáimat, hogy elnyomjam önmagam, a természetemet, mert tudattalanul attól félek, hogy az ördög lesz az eredmény. Tehát láthatjuk, hogyan befolyásolja az emberi természetről kialakított hiedelmem saját személyes egészségemet.”

A jóga ennél messzebb vezet. A jóga tanításai szerint az emberek nemcsak hogy jók természetük szerint, hanem isteni eredetűek is. Egy személy a spirituális létezés esszenciája egy emberi testben, amely alá van rendelve az élet szabályainak, és õ kisebb vagy nagyobb mértékben azonosul ezzel a testtel és a szabályokkal. Tehát nem lényeges, hogy egy személy hogyan cselekszik az azonosulása miatt, mert lényege mindig isteni. Egy jógi folyamatosan arra törekszik, hogy ezt az istenit „lássa” mindenkiben.

  1. Az univerzum természete

Ha az univerzumot egy csomó anyag darabkának látjuk, amely terv nélkül vaktában szóródik szét – a materialista megközelítés –, akkor a helyünkhöz való hozzáállás az univerzumban is nagyon más lesz, mint azé az emberé, aki úgy érzi, tudatában van a nagy isteni bölcs tudatosságnak, az univerzum hibátlan rendjének és a kegyelemnek, amely belőle áramlik. Természetesen itt most Istenről beszélünk, a kimondhatatlan kozmikus erőről, amely teljes realitás annak az embernek, aki készen áll arra, hogy megnyissa magát sugárzása és megtapasztalása felé, amely a kegyelem és a szeretet. Ez a központi hiedelem kulcstényező az egyén életmintájában, és erősen befolyásolja, hogyan kezeli az egyén önmagát és másokat, az egyén mélyebb érzéseit a biztonságról, az egyén hozzáállását önértékeléséhez és helyünk érzékelését az univerzumban.

  1. Az élet természete

Ha úgy látjuk, hogy az emberi élet csak egy véletlen történés, és csak testként élünk itt a Földön, éljük a kis életünket, befizetjük az adónkat, betegek leszünk, szenvedünk és meghalunk, akkor nagyon másképp fogjuk látni az életet, ahhoz az emberhez képest, aki az életet egy folyamatos tanulási tapasztalásnak látja, és igyekszik, hogy megtalálja a leckét a történésekben – ez a „jó” vagy „rossz” kérdése. Az előző ember az élvezetek vég nélküli hajszolásának csapdájába kerül és elkerüli a kellemetlent. Keserűen panaszkodik a szerencsétlen sorscsapásokról, a sors nyilairól, és folytatja ezt a panaszkodást, amikor nem kapja meg a vágyott, kellemes dolgokat vagy éppen elveszik tőle azokat. Nincs benne béke, ez a rága és dvésa dilemmája lesz. Béke abban az emberben van, aki úgy hiszi, hogy az „élet egy szerető tanár, és hogy azért vagyunk itt, hogy tanuljunk: tanuljuk meg kik vagyunk, és hogy az élet ezt szerető módon tanítja nekünk, még akkor is, ha ez fájdalmas és csalódunk sok lecke során.” (Simonton). Ez az ember sokkal jobban megállja a helyét az életben. Ahogyan Swami Satyananda mondta: ‘Az élet abból áll, hogy hol fent, hol lent vagyunk, a jógi minden „fent” estén örül és minden lefelé menetet kalandként él át.’

  1. Betegség és fájdalom

„Ennek egy egészséges látásmódja az, hogy úgy gondoljuk, ezek azok a negatív visszajelzések, amelyek visszaterelnek bennünket természetes állapotunkba, jelzést adnak nekünk, hogy hagyjunk abba bizonyos dolgokat, amelyek ellentétesek azzal, amik eredetileg vagyunk.” (Simonton)

  1. Egészség, boldogság, öröm, szeretet

„Ezek a pozitív visszajelzések, amelyek mutatják, hogy abba az irányba mozdultunk el, amik valójában vagyunk, és hogy kapcsolatba kerültünk életcélunkkal.” (Simonton)

  1. Életcél

Ismét Simontont idézve: „Az életcélunk a saját egyéni, egyedülálló kibontakozásunk, amely mindannyiunkban kódolva van. Ahogyan a rózsa minősége kódolva van a rózsában, a saját természetünk mindannyiunkban egyénileg ott van. Kibontakozásunk során vágyaink, szenvedélyeink, örömünk, boldogságunk és megelégedettségünk vezet végig. Segítenek abban, hogy a kibontakozás téves ösvényeiről a fájdalom és betegségek által visszataláljunk fizikális és mentális szinten egyaránt. A betegségek okai megpróbálják megmutatni, hogy kik nem vagyunk, és a betegség gyógyítása megnyit bennünket arra, hogy kik vagyunk. Hogyan nyílhatunk meg arra, amik vagyunk? Meghozzuk a döntést, hogy megnyílunk arra, amik vagyunk, és utána segítséget kérünk. Megnyitjuk magunkat, hogy az egész univerzum segíthessen és folytatjuk lelkesen, pozitív elvárásokkal vágyaink, szenvedélyünk által irányítva, vezetve belső és külső bölcsességgel, amely bennünk és rajtunk kívül is létezik. Így kimozdulunk a fizikális és érzelmi fájdalomból, reménytelenségből, haragból, aggódásból és frusztrációból az öröm, szeretet és boldogság felé, ahogy elterveztük.” Ebben a kijelentésében sok olyan jógikus eszmét megemlít, mint dharma, isteni vezérlés, segítség, meditáció, szankalpa és imádság.

  1. Halál

Ha úgy hisszük, hogy tudatunk a testünk terméke, és ezért, amikor a test meghal mi is meghalunk, akkor az élethez és halálhoz való hozzáállásunk nagyon különböző lesz ahhoz az emberhez képest, aki úgy hiszi, hogy „Én a spirituális tudatosság vagyok.” A jógi úgy azonosítja magát, mint egyéni tudatosság, aki használja ezt a testet az élet során azért, hogy kapcsolatban legyen a világgal, és aki folytatja a létezést még akkor is, ha a test meghalt. Az utóbbi személy életét sokkal nagyobb biztonságban éli és jobban tekintettel van más emberekre és a Földre. Ez az ember tudatában van cselekedeteinek, felelősségének halála után is és könnyen meglátja a karma valóságát. A halált is békés tudattal, izgalmas várakozással és nem félelemmel, reszketéssel várja.

Ezek szerint a fontos alkotórészekről szóló hiedelmeink szerint mindannyiunknak a másokétól eltérő életmintája lesz. Ha különböző életmintánk van, különböző nézeteink lesznek. Ha különböző nézeteink vannak, egy csomó dologról különböző véleményünk lesz: önmagunk, más emberek és az élet minden területe. A hozzáállásunk különböző lesz: Tudok másokat szeretni? Tudom magamat szeretni? Feltételezéseink – a Nézőpont, hogy a feltételezésünk teljesen helytálló – különböző lesz, és gyakran rossz lesz, bár mi úgy „tudjuk”, hogy jó. Önmagunkkal, más emberekkel és szélesebb értelemben életünkkel kapcsolatos elvárásaink különböznek majd. Ezek miatt döntésünk és viselkedésünk bármilyen helyzetben különböző lesz.

Milyen döntéseket hozunk? Egy bizonyos helyzetben vagyok, és el kell döntenem, hogy mit teszek, vagy mit nem teszek. Hogyan döntök? A döntésemet személyes életmintám fogja meghatározni, amely mindezekből a hiedelmekből származik. Azért, mert cselekedeteink a világban hozott döntéseink eredményei, mindennapi cselekedeteink erősen befolyásoltak életmintánk által, és ez meghatározza társadalmi kapcsolatainkat és azt, ahogy a Földdel, mindannyiunk otthonával bánunk. Még világunk érzékelése is különböző lesz. Bár ugyanazt a képernyőt látjuk mindannyian, mégis mindannyiunk észlelése különböző lesz a másikénál. Az egyik embernek az egyik aspektus jelent valamit, a másiknak egy másik, így hát ugyanaz a helyzet különböző jelentést hordoz mindannyiunknak a szerint az életminta szerint, amelyhez vonzódunk. Ezt különösen hozzáállásunk és hangulatunk okozhatja. Ha sok mosolygó arcot látsz magad körül, szinte teljesen biztos, hogy lesz egy kis mosoly a te arcodon is. Jobban teszed, ha tükörbe nézel. Arckifejezésünk és testtartásunk sokat megmutat hozzáállásunkról és hangulatunkról, amely befolyással, hatással van a körülöttünk lévőkre, és ez az egész egy körforgássá fejlődik, jószerencse sorozattá vagy balszerencse sorozattá. A fentiek csak egy része a tudatos létezésnek. Ezeknek pszichikus szinten is van egy teljes csoportjuk, és életmintánk befolyásolja őket, amelyek meg az életmintánkat befolyásolják, s még csak nem is tudjuk, hogy bennünk ez megtörténik. Néhány érzékfeletti érzékelés (mint tisztánlátás, telepátia, jövőbelátás), érzelmek szubtilis kivetülései és a pszichokinézis különböző formái.

Miért váltsunk életmintát?

Szükséges olyan életmintára váltanunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy szellemileg, érzelmileg, fizikálisan, társadalmilag jobban és egészségesebben legyünk. Ezek a magától értetődő jótékony hatások nem csak jobb egészséghez vezetnek, hanem jobbá tesznek minket érzelmileg, fizikálisan, mentálisan és szociálisan is. Ha az úgy nevezett „agnosztikus materiális életmintánk” van, változtassuk ezt egy olyan életmintára, amely megnyit minket saját szellemi és spirituális valóságunk felé.

Hogyan tudja valaki jó irányba változtatni életmintáját?

  1. Kerüld el a régi életminta befolyását

Kerüld el azokat a befolyásokat, amelyek megerősítik a régi életmintát. Nyilvánvaló, hogy az, aki kábítószerfüggő életmintáját meg akarja változtatni, annak azonnal ki kell lépnie a „drogos helyekről”. Egyik betegem, aki már nem ivott alkoholt, mert ráment a májára, tanácsom ellenére eljárt a barátaival a kocsmába (limonádét rendelt). Két hét múlva ismét komolyan ivott. És egy még áthatóbb befolyás: a 21. századi nyugati ipari életminta a televíziót és más médiát használja módszerként a nevelésre. Nagyon erőteljes és szétterjedt a világban. Természetesen azoknak, akik elmerültek ebben az életmintában a világméretű befolyás egy jó dolog, mert a legjobbként láthatják vissza saját életmintájukat. Valójában sokuk az egyetlen valamire való életmintának látja ezt, és ragaszkodik hozzá, mert hogy a világ megváltozott. Elképzelhetetlen számukra, hogy látásmódjuk nagyon szűk, mert valójában mást nem is ismernek, és mindenki és a hatások is körülöttük folyamatosan megerősítik érdekelt életmintájukat. Akkor tudunk elkezdeni gondolkodni ezen az életmintán kívül, ha adunk magunknak egy kis pihenőt a megerősítő üzenetektől és másképp szervezzük meg az életünket. Ezeknek a befolyásoknak a megváltoztatása a kezdet, bár egy kicsit ahhoz hasonlít, mintha más színűre festenénk a börtöncellánkat: egy kicsit jobb, de még mindig a börtönben vagyunk. Ahhoz, hogy radikálisan megváltoztassuk életmintánkat, alapvetőbb és mélyebb befolyásokra van szükségünk, úgy mint:

  1. Új életminta felvétele, pl: jóga

Sokan ezt tettük. A nyugati életmintából jöttünk, és magunkévá tettük a jógikus életmódot és filozófiát. És bár még sok a régi életminta bennünk, mert lassan morzsolódik le és időbe telik, amíg az új elkezdi befolyásolni egész életünket, úgy gondoljuk, hogy egyre jobban és jobban érezzük magunkat.

  1. Végezz gyakorlatokat, amelyek megváltoztatják, pld: jóga

A jóga gyakorlatai megváltoztatják ezeket a hiedelmeket, hozzáállásokat, elvárásokat, feltételezéseket és véleményeket azáltal, hogy segítenek rálátni ezekre. Kihozzák a tudattalan birodalmából a felszínre, ahol foglalkozni tudunk velük. A jóga lehetővé teszi számunkra, hogy „tanúvá” vagy megfigyelőjévé váljuk ezeknek a tulajdonságoknak magunkban, így amikor szorul a helyzet, dönteni tudunk, hogy akarunk-e továbbra is a hatásuk alatt lenni.

  1. Fizikálisan is kerüljük a régi életminta helyeit:

Menj el és maradj egy darabig egy ásramban. Még a nyugati ásramok is egy más életminta alapján működnek, mint a külvilág, és erőteljes hatással vannak a jóra, a régi életmintánkra. Például segít megtörni családunk, társadalmi csoportunk, stb. tudattalan befolyását.

  1. Szerezz egy tapasztalt embert, aki segít változtatni:

Ezek közül a tapasztalt emberek közül a leghatékonyabb egy guru. Természetesen egy jó pszichoterapeuta időnként segíthet egy ember életmintáját jobbá tenni, de a probléma ezzel az, hogy a terapeuta csak a régi életminta egyes részeinek megváltoztatásában tud segíteni, mert õ is el van merülve rendszerint ugyanabban a paradigmában, s még csak nem is tud róla! A gurunak nincs ilyen problémája – a gurunak nincs életmintája – már meghaladta mindet. És mivel ez így van, a guru látja az összes életmintát, mivel fölöttük áll, és mindet megérti, a tiédet is beleértve.