Vezess minket a fényhez

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

A tanítás útja néha meredek, néha élvezetes lehet. Ugyanígy a tanulás útja is néha unalmas, máskor meg gyönyörűséges. Reméljük, hogy Szvámi Sivánanda következő szavai lelkesítenek majd, hogy kövessük azokat, és másoknak is irányt mutassunk.

A jóga egyedülálló, páratlan örökségünk. Fokozatosan és kitartóan haladjunk ezen az úton. Semmit nem lehet elérni egyetlen éjszaka alatt. A jóga nem akar elfordítani minket az élettől; a jóga az élet átszellemítését kívánja meg.

Legyünk rendszeresek gyakorlásunkban. Ez elsődleges fontosságú. Értelmetlen a háború megszakításáról beszélni, míg tele vagyunk gyűlölettel és irigységgel. Ezért először szüntessük meg saját diszharmonikus rezgéseinket. Akkor majd nem lesznek háborúk a nemzetek között. A nemzetet az egyének alkotják.

Mikor elvegyülünk az emberek között, rögzítsünk elménket újból és újból koncentrációnk hegyére. Gondolkodásunk hátterét helyezzük a választott alakzatra vagy absztrakt képre. Ez szilárd erődítményként szolgál, és megvéd minket a negatív gondolatok támadása ellen.

A nehézségek csupán csak azért léteznek, hogy megerősödhessünk, miközben legyőzzük őket. Úgyhogy bírjuk le a nehézségeket, egyiket a másik után, türelmesen. Ha tízszer nem sikerül valami, ne essünk kétségbe. Ha százszor kudarcot vallunk, se csüggedjünk. Ha ezerszer elbukunk, keljünk fel, és menjünk tovább bátran. A kudarcok valójában a sikerhez vezető lépcsőfokok.

Minél többet adunk, annál többet kapunk. Így kerülünk összhangba a kozmikus energiával. Ez az isteni törvény.

Mikor eltökéltük magunkat bizonyos cselekedetek végrehajtására, legyünk fürgék a kivitelezésben, de hűvösen mérlegelve és megfontoltan. A halogatás csak rabolja az időt. Aki késlekedik, soha nem lesz sikeres az életben vagy bármilyen vállalkozásban.

Elménk állapota legyen állandóan mértékletes. Az elme mindig hajlamos a szélsőségekre. Vagy a rendkívüli öröm vagy a túlzott depresszió irányába megy. A szélsőségek találkoznak, és reakciót idéznek elő. A szertelen örömben az elme nem képes lenyugodni. Ezért az elme legyen mindig higgadt és vidám.

A szavak a gondolatok kifejezésére szolgálnak. A szavak és a gondolatok elválaszthatatlanok; olyanok, mint a tűz és annak hője. Legyünk gondosak szavaink megválasztásában, mert erősen felkavarhatják mások érzéseit. Csak olyan szavakat mondjunk, melyek boldogságot és vigaszt nyújtanak másoknak.

Ne rágódjunk a kudarcokon, hibákon és tévedéseken. Ez csak gyengíti az akaraterőt. Hadd legyenek hibák. Ezek gyorsan eltűnnek, ahogy az akarat növekszik, és tisztábbá, erősebbé válik.

A legkisebb ragaszkodás se legyen semmilyen fajta munkához. Késznek kell lennünk bármikor, bármilyen munkát otthagyni. Isteni hívószót is hallhatunk egy bizonyos munka elvégzésére. Ebbe azonnal bele kell kezdenünk mindenféle morgás nélkül, bármi legyen is e munka, és függetlenül attól, hogy akarjuk-e vagy sem. És rögtön abba is kell hagynunk, ha a körülmények megkövetelik. Ez a jóga.

A világban nincs semmi kaotikus vagy kiszámíthatatlan. A világegyetemben a dolgok nem véletlenül vagy csak úgy történnek valamilyen rendetlen módon. A dolgok szabályos egymásutániságban történnek, és az események szabályos rendben követik egymást. Egyfajta határozott kapcsolat van aközött, amit most teszünk, és ami majd történik velünk a jövőben. Mindig olyan magokat vessünk, melyek élvezetes gyümölcsöket hoznak, és boldoggá tesznek minket.

Ne legyünk rabszolgái valamely elképzelésnek. Ha bármikor is új, egészséges gondolatunk támad, a régit fel kell adnunk. Folyamatos belső küzdelem folyik az elmében a természet és az akarat, a világi szokások és az új, spirituális szokások között. A szellemi törekvő ember esetében a harc az érzéki világ régi szamszkárái és az új, spirituális szamszkárák között dúl. Ez a vivéka (helyes tudás/ megértés), bölcsesség és az indriják, érzékek közötti harc.

Az elme úgy van kialakítva, hogy nem tud működni anélkül, hogy el ne várná cselekedetei gyümölcsét vagy valamilyen viszonzást értük. Gyakorlatoztassuk az elmét az érdek nélküli, önzetlen működésben. Fegyelmezzük az elmét türelemmel és kitartással. Kezdetben talán minden cselekedetünk önző. De ha keményen karma jógázunk egy ideig, akkor százból esetleg már öt tettünk önzetlen lesz. Néhány év szakadatlan erőfeszítés után pedig százból már ötven lesz ilyen. A jó korszak akkor köszönt be, mikor valamennyi tettünk önzetlen és tiszta lesz.

Csak olyan gondolatokkal foglalkozzunk, melyek hasznosak és üdvösek. Ez a minden szellemi fejlődéshez vezető lépcsőfok. Minden gondolat konstruktív természetű legyen; pozitív és határozott. A mentális képeket jól kell meghatározni. Minden gondolat nyújtson vigaszt és békét másoknak, és soha se fájdalmat vagy boldogtalanságot. Ekkor áldott lelkek leszünk a földön.

Legyünk higgadtak minden körülmények között, tudva azt, hogy ezek nem mások, mint múltbeli tetteink gyümölcsei. Legyünk közömbösek az ellentétpárokkal szemben. Érezzük, hogy gyökereink legbelül, az önvalóban vannak. Legyünk mindig üdvözülten boldogok. Sugározzunk üdvöt és örömöt. Senki sem ellenség, senki sem idegen. Érezzük és lássuk az önvalót minden lényben. Szenteljük magunkat az egész emberiség jólétének. Szeressünk a szeretet kedvéért. Dolgozzunk a munka kedvéért.

Néhány törekvő szerény karrierjének elején. De mikor nevet, dicsőséget, néhány követőt, pár tanítványt szereznek, a büszkeség áldozatául esnek. És már nem képesek végezni semmilyen szolgálatot, nem tudnak vinni semmit a fejükön vagy még csak a kezükben sem. Eszményünk legyen olyan alázatossá válni, mint egy fűszál. Akkor fogunk tudni türelmet és megértést fejleszteni, és mindenkitől, minden oldalról jóakaratot kapni.

Sose panaszkodjunk a rossz környezetre. Teremtsük meg saját szellemi világunkat bárhol is maradunk, bárhova is megyünk. Az elme becsap bennünket, minden pillanatban, minden lépésnél. Próbáljuk meg leküzdeni az akadályokat és a nehézségeket alkalmas eszközökkel. Ne is kíséreljük meg, hogy elfussunk a kedvezőtlen környezetből. A gondviselés helyezett oda minket, hogy gyorsan növekedjünk.

Éljünk egyszerű életet. Naponta meditáljunk, és alapozzuk meg a békét a saját szívünkben. Ekkor tudjuk majd mindenki felé kisugározni, akivel kapcsolatba kerülünk.

Ne gondolkodjunk túl sokat a nishkamja jógáról (az önzetlen szolgálat jógája). Csak kezdjük el valahol. Dolgozzunk helyes szándékkal, helyes szellemben. Az út meg fog nyílni előttünk.

Az igazi tanító a Szellem. Ő a szívünkben él. Keresd Őt! Találd meg Őt! Lépj Őbelé! És nyugodj ott békességben, mindörökre.